|
|
|
2007-05-25 22:49:07, péntek
|
| |
| |
Vádindítvány Gergényi Péter ellen
Központi Nyomozó Főügyészség
1066 Budapest, Zichy J. u. 14.
Tisztelt Főügyészség!
A hivatali visszaélés bűntette miatt, dr. Szerdahelyi Szabolcs az '56-os
Deportálások Tény-feltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke által tett
feljelentés tárgyában, a Központi Nyomozó Főügyészségen Nyom. 54/2007.
számon iktatott büntető ügyben, a pótmagánvádlóként fellépő dr. Szerdahelyi
Szabolcs sértett képviseletében, a Fővárosi Bírósághoz intézett
Vádindítványt
nyújtok be, Gergényi Péter, (Budapest 1946. november 20.) a Budapesti
Rendőr-főkapitányság időközben leváltott vezetője ellen.
A tényállás
"2006. szeptember 17-én - máig ismeretlen körülmények között
"kiszivárogtatva" - nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc 2006. májusi
balatonöszödi beszéde, amelyet a Magyar Szocialista Párt frakcióülésén
mondott el. E szónoklatában a miniszterelnök elismerte, hogy az
országgyűlési választások előtt a magyar gazdaság helyzetére vonatkozóan
alapvető jelentőségű kérdésekben - meg nem nevezett társaival együtt -
hazudott. Belátta, hogy az ország valós helyzete miatt a választási ígéretek
teljességgel megalapozatlanok voltak, s így a választókat, az ország népét
becsapták. Világossá vált, hogy az ígért szociáldemokrata szellemiségű,
jóléti jellegű program helyett egy teljesen más alapokon nyugvó
neoliberális, neokonzervatív programot szántak az országnak, amely kirívó
súlyú terheket fog a lakosságra róni. Ezen túlmenően számos megdöbbentő
adatot, információt tárt fel arról, hogy a kormányzat illetve a párt hogyan
tétlenkedett és hogyan hazudozott, trükközött az elmúlt évek során.
A közel kétszáz országgyűlési képviselő előtt elmondott beszéd hangneme
olyan mértékben volt trágár, amelyhez hasonlóra sem magyar, sem külföldi
állami vezető esetében ezt megelőzően nem ismerünk példát. Gyurcsány Ferenc
nyomdafestéket nem tűrően vulgáris kifejezéseket használt, egyebek mellett
Magyarország jelzőjeként is. A beszéd stílusát sok elemző "szenvedélyesnek"
nevezte, igen sokan viszont egyszerűen zavarba ejtőnek gondolták. A
megdöbbentő tartalom és a trágár kifejezésmód mellett ezt eredményezte az a
mértékű ön-központúság, nárcizmus, amelyet sokan patológiásnak, kórosnak
értékeltek általánosságban is a miniszterelnök személyiségjegyeként. A
májusi kihelyezett frakcióülésen jelenlévő MSZP-s országgyűlési képviselők
között egy sem volt, aki kritikus szót emelt volna a beszéd bármely tartalmi
eleme vagy stílusa miatt.
A beszéd nyilvánosságra kerülését követő órákban több ezer ember érkezett a
budapesti Kossuth térre, a Parlament elé. (Vidéki városokban szintén
jelentős létszámú csoportok jöttek össze.) Ettől az időponttól kezdve
egészen október 23-án hajnalig békés gyülekezés helyszíne volt a budapesti
Kossuth tér.
Az "öszödi beszédben" feltárt kirívó súlyú hazugságok, majd később a
kormányfői bocsánatkérés hiánya miatt Gyurcsány Ferenc lemondását követelők
létszáma e budapesti helyszínen az elkövetkező hetekben változó volt,
alkalmanként az ötvenezer főt is elérte."
Az idézet a 2006. október 23-i Budapesti Erőszakos Cselekmények
Kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság Jelentéséből való.
Ilyen előzmények után történt, hogy Gergényi Péter Budapest
rendőr-főkapitányaként, 2006. október 23-án a Rendőrségről szóló 1994. évi
XXXIV. Tv. (Rtv.) 46. §-ra hivatkozással elrendelte, hogy 2006. október 23.
nap 02. 35 órától a szükséges ideig, de legkésőbb 2006. november 24. nap
24.00 óráig az Országház előtti Kossuth tér lezárásával biztonsági műveleti
terület kerüljön kialakításra.
Személy- és létesítménybiztosítási intézkedésnek nevezett határozatát azzal
indokolta, hogy a 2006. október 23-ai ünnepi rendezvények idején kialakult
közbiztonságot súlyosan sértő cselekmények, illetve a további rendbontások
megelőzése érdekében a védett személyek, és az Országház, mint az állami
működés szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény biztonságának
megőrzése tette szükségessé a terület lezárását.
A határozat jogalapját a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 46. §
(1) d) pontjában jelölte meg.
Gergényi Péter az intézkedését 2006. november 22-én, határozatlan időre
meghosszabbította.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs budapesti lakos, magyar állampolgár, az '56-os
Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) elnöke, 2006. november
24-én bejelentette a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy 2006. december
9-én, délelőtt 10 órától délelőtt 11 óráig tartó tüntető felvonulást szervez
a Kossuth térre, tiltakozásul a tér lezárása miatt.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2006. november 25-én írásban közölte a
bejelentővel, hogy a bejelentett rendezvény a megadott időpontban a
megjelölt helyszínen nem tartható meg, mert a Budapest rendőrfőkapitánya
által a szükséges ideig elrendelt személy és létesítménybiztonsági
intézkedése értelmében a Kossuth tér jelenleg is elkerített részén
demonstráció nem tartható. 2006. november 26-án pedig egy olyan végzést
hozott, amelyben megállapította hatáskörének hiányát. A végzést személyesen
Gergényi Péter írta alá. Indokolásában kifejtette, hogy az Rtv. 46. §-
alapján a Kossuth teret 2006. október 23-án biztonsági műveleti területnek
nyilvánította, amely intézkedés azzal a joghatással, jogkövetkezménnyel jár,
hogy a terület elveszteti a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény
(Gytv.) 15. § a) pontja értelmében vett közterület jellegét. Erre
tekintettel a bejelentés a Gytv. keretén belül nem értékelhető, a rendőrség
kénytelen hatáskörének hiányát megállapítani. A végzés azt is tartalmazta,
hogy a tér lezárására az Országgyűlés működésének biztosítása érdekében
került sor.
Ezt követően dr. Szerdahelyi Szabolcs a lehetséges összes jogi lépést
megtette annak érdekében, hogy jogorvoslathoz jusson.
1) A végzés ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Gytv.
alapján, az ott biztosított gyors és hatékony jogorvoslati lehetőség
keretében. A végzést tartalma szerint, a bejelentett rendezvénynek a
megjelölt helyen és időben való megtartását megtiltó határozatnak kérte
tekinteni, amely arra van alapítva, hogy a bejelentéshez kötött rendezvény
megtartása a népképviseleti szerv működését súlyosan veszélyeztetné. Érdemi
vizsgálatot kért és ennek alapján a határozat hatályon kívül helyezését. A
Fővárosi Bíróság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - elutasította, és ez
ellen további jogorvoslattal nem lehetett élni. A bíróság kizárólag alaki
szempontból közelítette meg az ügyet, és abból indult ki, hogy nem járhat el
a Gytv. alapján, ha a bejelentéssel kapcsolatban a rendőrség nem hozott
érdemi határozatot.
2) A végzést megfellebbezte a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) alapján, vitatva a
Kossuth tér lezárásának jogszerűségét. Az Országos Rendőr-főkapitányság
végzéssel helybenhagyta Gergényi Péter végzését, amelyben hatáskörének
hiányát állapította meg, ugyanakkor a végzés indokolásában, érdemben
állásfoglalt Gergényi Péter Kossuth teret lezáró határozataival
kapcsolatban, és azokat jogszerűnek minősítette, azzal a megjegyzéssel, hogy
biztonsági műveleti terület kifejezés használata helytelen, de ez önmagában
a határozatokat nem teszi jogellenessé. Dr. Szerdahelyi Szabolcs a másodfokú
végzés ellen 2006. december 19-én kereseti kérelmet terjesztett elő a
Budapesti Rendőr-főkapitányságnál. A Pp. 330. § (2) bekezdése szerint az
elsőfokú közigazgatási szerv a keresetlevelet az ügy irataival együtt öt
napon belül felterjeszti a másodfokú határozatot hozó szervhez, amely
azokat - a keresetlevélben foglaltakra vonatkozó nyilatkozatával együtt
tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz. Az adott ügyben, tehát
legkésőbb 2007. január 11-én meg kellett volna érkeznie a keresetlevélnek a
Fővárosi Bíróságra. Ezzel szemben, csak 2007. február 5-én érkezett meg a
keresetlevél. Ezzel kapcsolatban az állampolgári jogok országgyűlési
biztosának általános helyettese vizsgálatot folytatott le és OBH-1549/2007.
számú jelentésében alkotmányos visszásságot állapított meg. A Fővárosi
Bíróság a keresetlevelet kettébontotta, egy nemperes és egy peres eljárásra.
A nemperes eljárásban a rendőrség hatáskör hiányát megállapító végzését
vizsgálta, amelynek során megállapította, hogy a bíróság kizárólag a végzés
indokolásában rögzített szempontokat értékelheti, így nincsen relevanciája
annak, hogy a rendőrségnek, konkrétan Budapest rendőr-főkapitányának volt-e
hatásköre és illetékessége a terület korábban történt lezárására, az a
jogszabályoknak megfelelő módon történt-e? Erre tekintettel a jogorvoslati
kérelmet elutasította, azzal, hogy a végzés ellen további jogorvoslatnak
nincs helye. A peres eljárás tárgyának a Kossuth tér lezárását elrendelő
Gergényi féle határozatokat tekintette, és alperesnek a Budapesti
Rendőr-főkaptányságot. A bíróság ebben a vonatkozásban dr. Szerdahelyi
Szabolcs keresetét idézés nélkül elutasította. A bíróság álláspontja szerint
a Budapest rendőrfőkapitánya formailag intézkedésnek nevezett, indokolással
ellátott döntései, melyek a "biztonsági műveleti terület" elrendelésére, és
annak meghosszabbítására irányulnak, a szolgálati szabályzat 96. § (11)
bekezdése alapján utasításnak minősülnek, amely ellen nincs jogorvoslati
lehetőség. Ez ellen dr. Szerdahelyi Szabolcs fellebbezéssel élt, amely még
nem került elbírálásra.
3) Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. XI. 27-én a rendőrségi törvényben
biztosított panaszjogával élve is kifogásolta, hogy lezárva tartják a
Kossuth teret, és kérte az intézkedés feloldását. A panaszt személyesen
Gergényi Péter utasította el, határozatában megismételte azokat az
indokokat, amelyeket a rendőrségi hatáskör hiányát megállapító végzésben
leírt. Dr. Szerdahelyi Szabolcs az elutasító határozat ellen fellebbezéssel
élt. Ebben egyúttal panaszt jelentett be azért, mert Gergényi Péter a
határozatát, csak 2007. január 11-én hozta meg, holott a törvény szerint
2006. december 13-ig döntenie kellett volna. Az Országos
Rendőr-főkapitányság az elsőfokú határozatot részben megváltoztatta akként,
hogy a 111-325/2006. számú személy- és létesítménybiztostási intézkedés
határozatlan időre szóló meghosszabbítását jogszabálysértőnek minősítette,
és utasította budapesti rendőrfőkapitányt, hogy az intézkedés időbeli
hatályát - feltéve, hogy az intézkedés alapjául szolgáló biztonsági
kockázatok fennállása továbbra is megállapítható - határozott időtartamban
állapítsa meg. Egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A korábbi
végzésekkel szemben végre született egy jogerős érdemi határozat, amelyet
dr. Szerdahelyi Szabolcs 2007. február 19-én vehetett kézhez. Ez ellen
azonnal keresettel élt, amely keresetet az Országos Rendőr-főkapitányság
2007. március 10-én továbbított a bíróságnak. A Fővárosi Bíróság 2007. május
8-án kézbesített végzésével 2007. évi július 10. napjának 10,000 órájára
tűzte ki az ügy tárgyalását. Az Országos Rendőr-főkapitányság érdemi
ellenkérelmében, azzal az indokolással kéri a kereset elutasítását, hogy a
Gergényi féle határozatok belső utasításoknak minősülnek, amelyek bíróság
előtt nem támadhatók.
Miközben dr. Szerdahelyi Szabolcs kitartóan, de minden eredmény nélkül járta
a jogállami utat, a Kossuth téri kordon túlélte 2007. március 15-ét is.
A jogi minősítés
A Btk. 225. §-a szerint: Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan
hátrányt okozzon, vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét
megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél,
bűntettet követ, el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Ket. 1. § (2) bekezdése szerint a közigazgatási hatóság a hatáskörének
gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség,
az egyszerűség és az ügyféllel való együttműködés követelményeinek
megfelelően köteles eljárni.
Az Alkotmány 62. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság elismeri a
békés gyülekezés jogát és biztosítja annak szabad gyakorlását. Az Alkotmány
70/K. §-a szerint pedig az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett
igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami
döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők.
Az Alkotmánybíróság 1039/B/2006. AB határozatában kifejtette, hogy "a békés
gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető
értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények
elválaszthatatlanul kapcsolódnak demokratikus nyilvánosság értékéhez, e
rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot
kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. A békés rendezvények a
politikai és társadalmi rend, a képviseleti szervek legitimitásának
megszilárdítása szempontjából is értéket jelentenek. A tüntetések, tiltakozó
akciók a képviseleti szervek, a kormányzat és a közvélemény számára is
jelzik a társadalomban megjelenő feszültségeket, lehetővé téve azt, hogy az
illetékesek időben megfelelő lépéseket tegyenek a feszültségek okainak
csökkentésére. Egy demokratikus társadalom nem választhatja a tiltakozás
elnémításának, szükségtelen és aránytalan korlátozásának útját: a politikai
szabadságjogok korlátozása nem csak azokat sújtja, akik élni kívánnának
jogaikkal, hanem a társadalom egészét, így azokat is, akikre hivatkozással
az állam a jogkorlátozás eszközéhez nyúl. A gyülekezési jog alapján
megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok
közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák, és
közösen juttassák kifejezésre."
A Kossuth teret ideiglenesen, legfeljebb arra a pár órára lehetett volna
lezárni, amíg 2006. október 23-án a külföldi delegációk részvételével a
Kossuth téren folyt az ünnepség. Akkor sem az Országház épületének őrzése,
hanem a téren tartózkodó nagyszámú külföldi kormány- és államfő
biztonságának védelme érdekében.
2006. október 23-a után Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth
térre bejelentett rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján
egyedi tiltó határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények
megtartása a népképviseleti szerv, az Országgyűlés zavartalan működését
súlyosan veszélyeztetné. Ebben az esetben a szervezők a határozatok
közlésétől számított három napon belül kérhették volna a bírósági
felülvizsgálatot, amely eljárásban a bíróságnak három napon belül döntenie
kell. Gergényi Péter azért, hogy ettől a gyors és hatékony jogorvoslattól
megfossza az állampolgárokat, többek között dr. Szerdahelyi Szabolcsot is, a
joggal való visszaélés tilalmának kötelezettségét megszegve a rendőrségi
törvényre hivatkozással kijátszotta a gyülekezési jogról szóló törvényt.
A Gönczöl Bizottság 2007 február 2-án kelt vizsgálati jelentésének 75.
oldalán olvasható, hogy a budapesti rendőrfőkapitány október 23-án a több
mint ötven külföldi állami vezető védelmében indokoltan vonta ki a Kossuth
teret a közterület fogalma alól a rendőrségi törvény, valamint a 24/1997.
(III. 26.) BM rendelet alapján, ugyanakkor nem volt indokolható, hogy nem
határozta meg az intézkedés időtartamát, és az még jelenleg is érvényben
van.
Ugyanerről a 77. oldalon Halmai Gábor a következőket írja: "Megítélésem
szerint a Kossuth térnek a budapesti rendőrfőkapitány által október 23-án
először november 24-ig elrendelt, majd később határozatlan időre
meghosszabbított lezárása az elrendeléskori okokkal (védett személyek
biztonsága; Rtv. 46. §) ma már nem indokolható. Véleményem szerint a
rendőrségi törvénynek azok a rendelkezései (58. és 17. §) sem indokolják a
tér teljes lezárását, amelyek lehetővé teszik az állam működése
szempontjából kiemelten fontos létesítmények csapaterővel történő őrzését és
védelmét, ennek során a személyes szabadsághoz és a tulajdonhoz fűződő jogok
korlátozását, illetve a területnek a személy- és járműforgalom elől történő
elzárását. Az Országház mint kiemelten fontos létesítmény [24/1997. (III.
26.) BM rendelet 1. § a) pont] közvetlen környezete ugyanis a gyalogos és
járműforgalom elől elzárt területként eddig is védelmet élvezett. Nem
magyarázza az intézkedés fenntartását a tér talajának a szeptember-októberi
rossz tapasztalatok miatti óvása, hiszen - ahogy arra a bizottság jelentése
helyesen rámutat - a károkat helyes jogalkalmazással, a permanens gyűlés
feloszlatásával, illetve a közegészségügyi hatósági előírások következetes
érvényesítésével akkor is meg lehetett volna előzni, és ennek a jövőben
sincs jogi akadálya. Így tehát ezek a célok sem alapozzák meg a lezárást,
ezért az, mint a gyülekezési szabadság alkotmányos jogának szükségtelen
korlátja haladéktalanul feloldandó. Álláspontom szerint a bizottságnak erre
nézve javaslatot kellett volna tennie, még akkor is, ha ajánlásai között a
jövőre nézve szerepel az Országház környékének kivonása a gyülekezési jog
lehetséges helyszínei közül. Az pedig a törvényi szabályozás pótlandó
hiányossága, hogy a rendőrfőkapitány lezárást elrendelő döntése nem minősül
közigazgatási határozatnak és jogorvoslattal nem támadható meg."
A fentieken túlmenően Gergényi Péter idézi az Alkotmányt, a rendőrségi
törvényt, a védett személyek és kijelölt létesítmények védelméről szól
160/1996. (XI.5.) Korm. rendeletet, a 24/1997. (III.26.) BM rendeletet, a
rendőrségi szolgálati szabályzatot, csak éppen a Köztársasági Őrezred
feladatáról, hatásköréről és illetékességéről szóló 69/1997. (XII.29.) BM
rendeletről és annak végrehajtásáról kiadott 3/1998. (BK 2.) BM utasításról
feledkezik meg, amelyekből kiderül, hogy a meghatározott személyek
védelméről és a meghatározott létesítmények őrzéséről a Köztársasági Őrezred
gondoskodik, amelyet országos hatáskörrel és illetékességgel lát el.
Gergényi Péter azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon hatáskörét is túllépte.
2006. december 9-én szombaton, amikorra dr. Szerdahelyi Szabolcs a békés
tüntetését bejelentette, az Országgyűlés nem működött, és az Országház
épületében sem tartózkodtak védett személyek, tehát az általa bejelentett
tüntetést tudomásul lehetett volna venni, mindenféle kockázati veszély
nélkül. Erre az időre beengedhették volna őket a kordonok közé, ahol
elmondhatták volna, hogy miért nem értenek egyet a tér lezárásával, és a
gyülekezési jog korlátozásával.
Dr. Szerdahelyi Szabolcs 2006. november 27-én benyújtott panaszát Gergényi
Péter szándékos időhúzással, csak 2007. január 11-én meghozott határozatával
bírálta-, és utasított el. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXI. törvény 33. § (7) bekezdése
alapján ugyan mód van arra, hogy az ügyintézési határidőt indokolt esetben
egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítsák, de ezzel a
joggal nem lehet visszaélni. Adott esetben a 11-948-5/2006. RP. számú, 2007.
január 11-én meghozott határozat, és a 111-2/1215/2006. számú végzés, amely
már 2006. november 26-án megszületett, tárgyánál fogva, szinte szó szerint
megfelel egymásnak, tehát semmiféle nehézséget nem okozott volna a
határozatot a törvényes határidőben 2006. december 13-ig meghozni. Gergényi
Péter hivatali helyzetével élt vissza, amikor arra a nyilvánvaló
valótlanságra hivatkozással, hogy a panasz elbírálására a törvényes határidő
nem elegendő, harminc nappal meghosszabbítatta az ügyintézési határidőt,
elérve ezzel azt, hogy a másodfokú határozatot csak 2007. február 19-én
kapta kézhez dr. Szerdahelyi Szabolcs.
Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága (DEPORT-'56) birtokába jutott
egy olyan, még Kuncze Gábor belügyminisztersége idejéből származó, a
Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Jogi osztályán született "Feljegyzés",
amely segít megérteni a Kossuth tér lezárása körüli jogi visszásságot.
1997-ben a BRFK megtiltotta a METÉSZ bejelentett tüntetésének az adott
helyen és időben való megtartását. A feljegyzés arról szól, hogy miként kell
a szervező jogorvoslathoz való jogát kijátszani.
"Javasoljuk, hogy a jogszabályban előírt rendelkezésünkre álló idő
felhasználásával - amely egyrészt a határozat meghozatalára szóló 48 órára
illetve a kézbesítésre megadott 24 órára vonatkozik - előzzük meg, hogy a
szervező a demonstráció bejelentett időpontja előtt 3 nappal bírósági
felülvizsgálatot kezdeményezzen."
Majd részletesen leírja, hogy a rendőrség tiltó határozatát utolsó napon, a
délutáni órákban célszerű kézbesíteni, így a szervezőt meg lehet akadályozni
abban, hogy még aznap nyújtsa be a bíróságon a közigazgatási határozat
felülvizsgálata iránti kérelmét. Ez azt eredményezi, hogy a bíróság már csak
megkésve tud dönteni.
A feljegyzés azzal fejeződik be, hogy: "Ezen a törvényben biztosított
határidők kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy esetleg szülessen egy
olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés, amelynek alapján az
eredeti időpontban megtartható lenne a demonstráció."
A jelen ügyre fordítva ez a belső rendőrségi feljegyzés a következőképpen
szólna:
"Javasoljuk, hogy a rendőrségről szóló törvény 46. §-ban foglalt
lehetőséggel élve zárjuk le a Kossuth teret, amellyel elérhető, hogy az ide
bejelentett tüntetéseket, érdemi vizsgálat nélkül, hatáskör hiányát
megállapító végzéssel utasítsuk el, amely ellen a szervező nem tud élni a
gyorsított bírósági eljárás lehetőségével. A szervezőnek előbb ki kell
merítenie a fellebbezés lehetőségét, és csak a másodfokú határozat ellen
fordulhat bírósághoz. Az eljárást lassíthatjuk azzal, hogy az iratokat
késedelmesen küldjük meg a bíróságra, de egyébként is számíthatunk arra,
hogy a bírósági eljárás el fog húzódni, hiszen ebben az eljárásban nem
érvényesül a soron kívüliség követelménye, és különösen nem érvényesül a
három napon belüli döntés kényszere, amely csak akkor állna fenn, ha a
gyülekezési törvény alapján tiltottuk volna meg adott helyen és időpontban a
tüntetés megtartását. Ha a szervező a Kossuth tér lezárása ellen közvetlenül
terjeszt elő panaszt, amellyel kapcsolatban kénytelenek vagyunk nem végzést,
hanem határozatot hozni, javasoljuk, hogy éljünk a jogszabályban előírt
rendelkezésünkre álló idő felhasználásával, és az ügyintézési időt harminc
nappal hosszabbítsuk meg, a kész határozatot pedig egy hét múlva adjuk
postára, így elérhetjük azt, hogy a szervező csak ezután tudja beadni a
fellebbezését, és mire megkapja a másodfokú határozatot, amely ellen a
keresetet megint hozzánk kell benyújtania, már nem sok reménye lesz arra,
hogy a bíróság a tárgyalást 2007. március 15-e előtt ki tudja tűzni. A
törvényben biztosított lehetőségek kihasználásával megakadályozhatjuk, hogy
esetleg szülessen egy olyan, határozatunkat hatályon kívül helyező végzés
vagy ítélet, amelynek alapján 2007. március 15-re a Kossuth teret fel
kellene szabadítanunk a jelenlegi zárlat alól."
Az ügyészség szerint a támadott intézkedésekben megjelölt célt a feljelentés
és mellékletei nem tették kétségessé. Az a körülmény, hogy az intézkedések
megalapozottságát, céljait, jogszerűségét, kiterjedését, hatályát,
alkotmányosságát vitatják, nem alapozza meg bűncselekmény törvényi
tényállásának elemét. A jogszabálysértő határozatok tekintetében egyébiránt
a következetes bírói gyakorlat állásfoglalása az, hogy önmagában - célzat
nélkül, még kötelességszegés esetén is - a jogszabálysértő határozat
szerkesztése nem valósít meg bűncselekményt, ugyanis nincs olyan fokú
társadalomra veszélyességük, amelyek azokat büntetendővé, bűncselekménnyé
tennék. A hivatali visszaélés büntette törvényi tényállásának kimerítéséhez
szükséges célzat hiányában, konkrét ügyekben hozott döntések
megalapozottsága, jogszerűsége, indokolásának színvonala kizárólag szakmai
kérdés. Annak a körülménynek a vizsgálata, hogy a budapesti
rendőr-főkapitány határozatai megfelelne-e a különböző szintű jogszabályok
rendjének vagy az alkotmányosság kritériumának, - mivel ez szakmai kérdés -
nem a büntető ügyekben eljáró hatóságok feladata. Erre elsődleges eszköz a
mindenki számára nyitva álló bírói felülvizsgálat lehetősége, illetve más
arra hivatott szervek alkotmányossági vizsgálata.
Az ügyészi érveléssel szemben Gergényi Péter cselekménye többek között azért
meríti ki a hivatali visszaélés bűntettét, mert kijátszotta a gyülekezési
jogról szóló törvény rendelkezéseit, és megfosztotta az állampolgárokat,
köztük dr. Szerdahelyi Szabolcsot a jogorvoslat lehetőségétől. Az ügyészség
hiába küldi dr. Szerdahelyi Szabolcsot a közigazgatási bíróságra, mert éppen
azt intézte el Gergényi Péter, hogy ezzel eredményesen ne lehessen élni. A
vádindítványban ezt részletesen leírtam és a mellékletekkel bizonyítottam.
Gergényi Péter megtehette volna, hogy a Kossuth térre bejelentett
rendezvények ügyében a Gyvt. 8. § (1) bekezdése alapján egyedi tiltó
határozatokat hoz, hivatkozással arra, hogy a rendezvények megtartása az
Országgyűlés zavartalan működését súlyosan veszélyeztetné. Ekkor azonban
minden esetben vállalnia kellett volna a bírói megmérettetést, mert a
szervezők várhatóan éltek volna a törvényben biztosított jogorvoslati
lehetőségükkel.
A Be. 231. § (4) bekezdése szerint a vádindítványt nem lehet elutasítani
abból az okból, hogy nem tartalmazza a vádlottnak a 117. § (1) bekezdésében
felsorolt személyi adatait, és azok az iratokból nem állapíthatók meg, ha a
vádlott személyazonossága ezek hiányában is kétséget kizáróan
megállapítható.
Indítványozom, hogy a bíróság szerezze be a Kossuth tér lezárásával
kapcsolatban keletkezett rendőrségi iratokat.
Indítványozom, hogy a bíróság folytassa le a bizonyítási eljárást, és annak
eredménye alapján állapítsa meg a vádlott bűnösségét a Btk. 225. §-ba ütköző
hivatali visszaélés büntettében, és szabjon ki vele szemben szabadságvesztés
büntetést.
A tárgyalásra vádlottként kérem idézni Gergényi Pétert, a BRFK (1139 Bp.
Teve u. 4/6) útján.
Tisztelettel:
A pótmagánvádló jogi képviselője |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: felülvizsgálatot, felhasználásával, rendőrfőkapitány, meghosszabbítsák, rendelkezésünkre, alkotmánybíróság, főkapitányságnál, illetékességéről, meghosszabbított, kötelességszegés, követelményeinek, megalapozottsága, szabadságvesztés, megalapozatlanok, jogalkalmazással, alkotmányosságát, érvényesítésével, szociáldemokrata, megszilárdítása, tiltakozásukkal, felülvizsgálati, állampolgárokat, intézkedésekben, keresetlevélben, legitimitásának, vádindítványban, illetékességgel, feloszlatásával, végrehajtásáról, keresetlevélnek, közegészségügyi, jogszabálysértő, bűncselekménnyé, főkapitányságon, nyilatkozatával, kötelezettségét, hivatali visszaélés, pótmagánvádlóként fellépő, miniszterelnök elismerte, magyar gazdaság, ország valós, választási ígéretek, ország népét, ígért szociáldemokrata, lakosságra róni, kormányzat illetve, párt hogyan, elmúlt évek, közel kétszáz, beszéd stílusát, trágár kifejezésmód, beszéd bármely, Vádindítvány Gergényi Péter, Központi Nyomozó Főügyészség, Zichy, Tisztelt Főügyészség, Szerdahelyi Szabolcs, Deportálások Tény-feltáró Bizottsága, Központi Nyomozó Főügyészségen Nyom, Fővárosi Bírósághoz, Gergényi Péter, Gyurcsány Ferenc, Magyar Szocialista Párt, Budapesti Erőszakos Cselekmények, Civil Jogász Bizottság Jelentéséből, Gergényi Péter Budapest, Deportálások Tényfeltáró Bizottsága, Budapesti Rendőr-főkapitányságon, Budapesti Rendőr-főkapitányság, Fővárosi Bíróság, Országos Rendőr-főkapitányság, Gergényi Péter Kossuth, Budapesti Rendőr-főkapitányságnál, Fővárosi Bíróságra, Magyar Köztársaság, Szerdahelyi Szabolcsot, Gönczöl Bizottság, Halmai Gábor, Köztársasági Őrezred, Kuncze Gábor, Gergényi Pétert,
|
|
|
|
|
|
| hivatali visszaélés, pótmagánvádlóként fellépő, miniszterelnök elismerte, magyar gazdaság, ország valós, választási ígéretek, ország népét, ígért szociáldemokrata, lakosságra róni, kormányzat illetve, párt hogyan, elmúlt évek, közel kétszáz, beszéd stílusát, trágár kifejezésmód, beszéd bármely, beszéd nyilvánosságra, időponttól kezdve, elkövetkező hetekben, szükséges ideig, további rendbontások, védett személyek, terület lezárását, határozat jogalapját, intézkedését 2006, bejelentett rendezvény, megadott időpontban, olyan végzést, végzést személyesen, terület elveszteti, gyülekezési jogról, lehetséges összes, végzés ellen, végzést tartalma, bejelentett rendezvénynek, bejelentéshez kötött, népképviseleti szerv, határozat hatályon, bíróság kizárólag, bejelentéssel kapcsolatban, végzést megfellebbezte, közigazgatási hatósági, végzés indokolásában, másodfokú határozatot, keresetlevélben foglaltakra, adott ügyben, állampolgári jogok, keresetlevelet kettébontotta, peres eljárásra, nemperes eljárásban, rendőrség hatáskör, terület korábban, peres eljárás, bíróság ebben, bíróság álláspontja, szolgálati szabályzat, rendőrségi törvényben, intézkedés feloldását, panaszt személyesen, rendőrségi hatáskör, elutasító határozat, törvény szerint, elsőfokú határozatot, intézkedés időbeli, intézkedés alapjául, jogerős érdemi, indokolással kéri, kereset elutasítását, jogállami utat, jogi minősítés, közigazgatási hatóság, ügyféllel való, alapvető jogok, kötelességek teljesítésével, demokratikus társadalom, politikai folyamatot, békés rendezvények, képviseleti szervek, közvélemény számára, társadalomban megjelenő, feszültségek okainak, társadalom egészét, jogkorlátozás eszközéhez, gyülekezési joggal, külföldi delegációk, téren tartózkodó, bíróságnak három, budapesti rendőrfőkapitány, közterület fogalma, rendőrségi törvény, intézkedés időtartamát, következőket írja, elrendeléskori okokkal, állam működése, személyes szabadsághoz, tulajdonhoz fűződő, intézkedés fenntartását, bizottság jelentése, károkat helyes, permanens gyűlés, közegészségügyi hatósági, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 784
- e Hét: 6292
- e Hónap: 14896
- e Év: 50837
|
|
|
Offline
